fix bar
fix bar
fix bar
fix bar
fix bar
fix bar

LENNON MEGFÚJTA

Lennon megfújta (John Lennon szájharmonikájának története)


A Beatles 1963-ban három gitár – dob felállással robbant be a köztudatba és bár rövidnek mondható, mintegy évtizednyi fennállásuk során, felvételeiken szinte mindenféle hangszert használtak, a mai napig elsősorban mint gitárzenekar tekintenek rájuk. Érthető, hogy a kérdésre, hogy milyen hangszeren kezdtek el zenélni a tagok, a legtöbb ember azonnal rávágja, hogy természetesen gitáron.

Pedig ez nincs így. A Lennon-McCartney szerzőpáros mindkét tagja először fúvós hangszerekkel próbálkozott. Érdemes megemlíteni, hogy az ötvenes években, a populáris zenében még túlnyomóan „fúvós előadók” szerepeltek a listákon. Ott voltak a jazz nagy szaxofonosai, trombitásai és a rádiókból is jobbára még instrumentális zene szólt. Jim McCartney – Paul McCartney édesapja – fiatalabb korában ráadásul egy saját Big Banddel is büszkélkedhetett, így esett, hogy a zenére érzékeny fiának trombitát vásárolt ajándékként.


John Lennon közben néhány mérfölddel arrébb, George bácsikájától kapott kis szájharmonikáját fújta, megpróbálva lemásolni a nevelője, Mimi néni rádióján hallott slágereket. Ez olyan jól sikerült neki, hogy amikor egyszer látogatóba ment északon élő rokonaihoz, a hosszú órákig tartó buszos utazás alatt harmonikajátékával szórakoztatta a többi utast. A sofőr – akinek nagyon imponált, hogy a rövidnadrágos kis srác ennyire jól fújja – megígérte a kis Winstonnak, hogy ha másnap eljön a pályaudvarra, ad neki egy igazi profi pofagyalut. A sofőr állta a szavát, így a kis Lennon már egy igazi Hohner büszke tulajdonosaként toppant be a liverpooli otthona kapuján.
Mindeközben a messze Amerikában egy barkós, kacsafrizurás fiú már első gitárját nyüstölte, utánozva a környékbeli négerek blues és gospel dallamait. Csupán anyukája szülinapjára szeretett volna egy felvételt készíteni, amikor mit sem sejtve besétált Sam Phillips memphisi stúdiójába.


A Beatles későbbi tagjait – akik ekkor még nem is igazán ismerték egymást – villámcsapásként érte a Heartbreak Hotel kislemez hangzása és Elvis Presley lázadó egyénisége. Paul, aki amúgy sem szerette a trombitát - mert az csúnyán kikezdte az ajkait - hamarosan elcserélte a hangszert egy igazi gitárra. Ettől kezdve más aztán nem is érdekelte…  na jó, a csajok még igen.
Lennon is hasonló cipőben járt: hónapokig rágta nagynénje fülét egy gitárért, míg végül kapott egyet. Ettől kezdve még a WC-ben is játszott, arra hivatkozva, hogy igazán csak ott jó az akusztika.
Elvis mellett, persze nagy hatással volt a fiúkra Buddy Holly, Little Richard, Chuck Berry és különösen George Harrisonra - Carl Perkins gitárjátéka is. John a gitár mellett szívesen fújta tovább a harmonikát és szorgalmasan hallgatta Little Walter, Arthur Alexander és Slim Harpo felvételeit.


Érthető hát, hogy a Beatles együttes első kislemezén megjelenő Love Me Do szinte teljesen a szájharmonikára épül, de a korai évek rengeteg slágerében feltűnik a hangszer: Please Please Me, From Me To You, I Should Have Known Better… stb.
Ezeken - a mindenki számára ismert - dalokon azonban már nem az a hangszer hallható, amit John gyerek korában a kedves sofőrtől kapott.

Nem, ezt bizony már Lennon saját magának szerezte be, útban Hamburg és a világhírnév felé. Amíg a többiek Hollandiában, az arnhemi emlékműnél fényképezkedtek, addig ő besétált egy hangszerboltba és egyszerűen megfújta….


Peterdi Gábor (Egri Road Beatles Múzeum)