fix bar
fix bar
fix bar
fix bar
fix bar
fix bar

ITT VAN HELEN!

ITT VAN HELEN!

Korabeli elbeszélések alapján, a történetet írta: Marsi József

 

1965. december 10-én a Beatles egy kilenc naposra beütemezett turné végső szakaszához ért. Még néhány fellépés ugyan hátra volt, de már érezni lehetett a különbséget Glasgow és London időjárása között, és ez már elég is volt ahhoz, hogy a Beatles egy kicsit fellélegezzen. Amikor a fiúk megérkeztek a hatalmas hótakaróval lefedett északról, vacogva rohantak be a Hammersmith Odeonba, a következő fellépésük helyszínére. A beharangozott koncert hallatára a Beatles viccesen szólva két tűz közé keveredett, bár ez a téli időjárás miatt - képletesen persze - még jól is jött volna. Mert ahogy ez ilyenkor lenni szokott, nem csak az ájulásig sikoltozó rajongókkal kellett megküzdeniük a bejáratig, hanem odabent számos híresség is a társaságukra volt cuppanva. Már kezét dörzsölve várta őket Dave Cash a népszerű DJ, vagy a Walker Brothers két tagja, John Maus és Gary Leeds, valamint Maus felesége, Kathy is.


- Szevasztok srácok! Jól vagytok? - ugrott a színpad mögé érkező Beatleshez Gary.
- Helló Gary, helló John! – reagált szinte egyszerre, ugyanakkor visszafogottan a Beatles, belefáradva az örökösen udvarias etikett különféle szabályaiba. Mikor a fiúk elhaladtak mellettük, John Maus a zenésztársára, Garyre nézett.
- Te ezek totál átnéztek Kathyn! – majd karonfogva feleségét, gyors léptekkel a Beatles nyomába indult és utolérve Lennont, megkopogtatta a vállát.
- Bocs, John, azt hiszem, hogy még nem ismeritek a feleségemet! Ő Kathy! – mutatott a bájosan mosolygó szöszire Maus, majd gyengéden átkarolta. De mire a lány egyet is szólhatott volna, most Lennon kopogtatta meg Maus vállát.
- Honnan szeded ezt a hülyeséget? Még hogy nem ismerem a feleséged? Ő Kathy Young! Thousand Star, Angel Baby, soroljam? Ez a zeneipar haver, ahol mindannyian ismerjük a másikat, vagy nem? – mosolygott Lennon és egy pillanat alatt fel is oldódott a kis
kellemetlenség okozta feszültség. A Beatles többi tagja is sorban megjelent és egy idilli csevej alakult ki a jelenlévők közt, de csak néhány perc erejéig.
A semmiből egy pasas termett Lennon mellett, aki úgy lihegett, mintha tízszer körbefutotta volna az épületet, majd ijedt tekintettel meredt a Beatles alapítójára.
- Mi van? – Fújta a füstöt levegőért kapkodó férfi arcába John. A pasas közelebb hajolt, majd halkan John fülébe súgta.
- Itt van Helen!
- B@szki, ki van itt? Helen? Hol? – John majdnem lenyelte a cigarettáját.
- Azt nem tudom, hogy pontosan hol, de itt a Hammersmithben bolyong és téged keres öregem! John azonnal a mellette álló Gary Leedshez fordult, majd megragadta a karját.
- Azonnal gyere velem! – húzta magával Garyt, akinek fogalma nem volt arról, hogy most mi történik.
- Hova? – nyögte ki, de többet nem is volt ideje kérdezni, mert John elég elszántan rángatta maga után.
- Megnézzük a Hammersmith budiját! Nem érünk rá, kapkodd a lábad! - sürgette John a megrémült Garyt, akinek felesége és zenésztársa meghökkent arccal nézte végig azt, ahogy egy Beatles fiú minden magyarázat nélkül elhurcolja a Walker Brothers oszlopos tagját.
Persze Paul, George és Ringo jót röhögött ezen a kabaréjeleneten, mert ők pontosan tudták, hogy épp most mi zajlik, csak a többiek nem, főleg az áldozattá vált Gary, aki nem sejtette, hogy Lennon most jócskán benne lesz a szarban, ha nem szívódnak fel egy időre.

- Francba John! Áruld már el, hogy mi a fészkes fenét csinálunk a retyón? Megtámadták a színházat, vagy mi van? – Gary próbált némi információt kihúzni a budiba rohanó Lennonból, de szemlátomást nem ért célba egyetlen kérdése sem.
- Csendet! Még nem mehetünk vissza. – intett John, majd becsukta maga mögött az ajtót - még nem! A srácok biztosan szólni fognak!
- Szólnak? De miért kell szólniuk? És Kathy hol van? Elmarad a koncert?
- Ehhh, kuss legyen már Gary, nem hallhatják meg, hogy itt vagyok! - John már egészen halkan, alig érthetően beszélt, arca falfehér volt és ha Gary kérdezni akart valamit, John innentől már csak pisszegett. Egy jó pár perce már biztosan a mosdóban voltak, amikor hírtelen valaki kinyitotta az ajtót. John biztos, ami biztos alapon Gary mögé bújt, aztán megkönnyebbülve sóhajtott egyet. George Harrison volt az.
- Tiszta a levegő, jöhettek! – lépett be George a klotyó ajtaján és John már szinte repült is az öltöző felé. Sőt, másodpercek múlva már színészeket meghazudtoló természetességgel viselkedett, mintha az ég világon nem történt volna semmi. Gary Leeds csak ezután tudta meg, hogy John Helen Shapiro elől menekült, aki évek óta levakarhatatlanul és betegesen szerelmes volt belé.

 

Az írás egyéb, máshol történő publikálásához a The BlackBirds, vagy Marsi József engedélye szükséges.